Kezdjük az elején! Mi is az a bilum???

A bilum egy táska, mégpedig egy pápua új-guineai igen strapabíró táska. Több méretben készül, rengeteg mindenre használják, a babahordozástól a tüzifa szállításig. Pápua Új-Guineában mindenkinek van bilumja, sokszor nem is egy, nőknek és férfiaknak egyaránt. Mintája és anyaga tájegységenként eltérő, de persze nagy egyéni különbségek is vannak. A bilum valamilyen szálból, sokszor fonalból készül, a hálókötéshez hasonló technikával.

Nekem is van bilumom, kettő is. Az egyik kifejezetten nekem készült, én vettem hozzá a fonalat, de a másikat is nagyon szeretem. 2001/2002-ben ugyanis másfél évig ott éltem Pápua Új-Guineában, ez alatt az idő alatt sikerült szert tennem ezekre a bilumokra.

Tavaly amikor nevet kerestem a festett fonalaimnak, a bilumomra tévedt a szemem és beugrott, hogy miért is ne? Végülis fonalból készül, tehát még köze is van a fonalhoz… És mivel jobb nem jutott eszembe 🙂 ez maradt. Remélem nem bánjátok.

De hogy jött a fonalfestés?

Mindig is nagyon érdekeltek a kreatív dolgok, gyerekként is sok mindent kipróbáltam (pl. emlékszem egy hosszú pólóra, amire Garfieldot festettem textilfestékkel úgy, hogy a Garfieldos matricát diavetítővel kinagyítottam és így lett meg a kontúr – a Garfieldos matrica pedig egy NSZK-ból kapott rágógumiba volt csomagolva…), szeretek új dolgokat tanulni, kipróbálni. Kiskamaszként kötöttem és horgoltam is, sőt még hordtam is a kreálmányaimat 🙂 Aztán valahogy más irányba mentem és a fonalazás jó pár évre háttérbe szorult. Szerencsére pár éve visszajött! Az interneten pedig fantasztikus kézzel festett fonalakat találtam, és nem hagyott nyugodni a dolog, persze nekem is meg kellett próbálnom. Iszonyúan élveztem a festést, még még még rengeteg módszert, színt, színkombinációt akartam kipróbálni. Lassan annyi sok festett fonal lett itthon, hogy nem bírtam volna feldolgozni évek alatt sem, a festést még mindig nagyon élvezem, ezért döntöttem úgy, hogy céget alapítok és hivatalosan is fonalfestéssel, gyapjúfestéssel kezdek el foglalkozni.

A fonalfestést nem tudom megunni!! Persze kísérletezni, új dolgokat próbálgatni, kitalálni még mindig szeretek, de a fonalfestésen belül erre rengeteg lehetőség van, pl. ilyen a hosszan színátmenetes fonalak esete is. Egy német oldalon láttam meg a hosszan átmenetes fonalakat, de azok nem festve voltak ilyenre, hanem különböző színű vékony szálak voltak átmenetesre összetekerve. A látvány viszont nem hagyott nyugodni, kb. egy éven át kísérleteztem, mire találtam egy jól működő módszert a hosszan átmenetes fonalak festésére. És most működik! Persze jóval macerásabb, mint a rövid átmenetes fonalak festése, de megéri a fáradozást (legalábbis szerintem).

A kézzel festett fonalaim egyediek, szívvel-lélekkel és rengeteg lelkesedéssel készülnek. Fogadjátok őket szeretettel!

Csongor Zsófi